Trapiti és a borzasztó nyúl

Trapiti és a borzasztó nyúl

regény

Gonosz köd ereszkedik Kavicsvárra, és a Fagy Tökfőzelékháború után újabb veszély fenyegeti a városka nyugalmát. Az emberek már nem is köszönnek egymásnak, s úgy élnek egymás mellett, mint az idegenek. Megalakul a Gonoszok Szövetsége, hogy átvegye a hatalmat. Zűrzavar uralkodik mindenütt: a fejekben éppúgy, minta városka terein és otthonaiban. Vajon elég lesz-e Trapiti szeretete ahhoz, hogy megváltoztassa a dolgok menetét? És vajon időben elkészülnek-e a jóságbogyók, amelyek képesek a rosszat jóra változtatni? Az Év Gyermekkönyve-díjjal kitüntetett Trapiti című meseregény folytatásában Darvasi László a műfaj legjobb hagyományait követve éppúgy figyelemre méltó tisztelettel és szeretettel fordul a mesék felé, mint a gyerekek és a mesét szerető felnőttek felé.


Darvasi László: Trapiti és a borzasztó nyúl

részlet

Kovács Lajos, a gonosz feltaláló


A gonosz feltalálók külön csoportot alkotnak a feltalálók amúgy is népes, bár nem mindig sikeres táborában. Kovács Lajosnak gülü szeme volt, az egyik füle nagyobb, mint a másik, és valóban a ritka gonosz feltalálók közé tartozott. A fővárosban élt, és a szomszédjai egyáltalán nem sejtették, miféle gazságokon töri a fejét. Kishgyereknek Kovács Lajos is olyan volt, mint bárki más, néha kedves és szófogadó, máskor meg rosszcsont. Hátulgombolós korában szerette a tejbegrízt, a gömbnyalókát meg a lendkerekes játékautót, mint a többi hasonló korú gyerek.