Darvasi László: A Háromemeletes Mesekönyv

Mit keres egy mesekönyvben a Magyar Történelem? Szólhat-e egy mesekönyv önmagáról, helyet cserélhet-e az írójával? Hol van a világ legjobb helye? - Ezekre és még megannyi más kérdésre is választ ad nekünk Darvasi László legújabb mesekönyvében, amelyből most egy részletet is olvashatnak nálunk.

Darvasi László: Egy háziorvos följegyzéseiből

A betegség okos. Nagyon okos. És nem csak okos, de ravasz, számító, kitartó, kreatív, hálás. A betegség hívő. Társasági lény. És nem állapot, mint az egészség, hanem esemény. - Darvasi László írása a Litera Országos Elme című előszilveszterén hangzott el a Trafóban. Most Magasiskola rovatunkban találkozhatnak vele újra.

A Csin Akadémia legújabb történetei

A Bárka 2009. decemberi számából

A Csin Akadémia első történetei A lojangi kutyavadászok című könyvben láttak napvilágot. Azóta különböző folyóiratokban új szövegek jelentek meg Lao Szu-ról és az Akadémiáról, és most itt egy újabb válogatás a Bárka folyóirat legfrissebb lapszámából.


Szerelmes levél Kiss Noémi íróhoz!

Darvasi László Kiss Noéminak címzett irodalmi vallomását a litera Love Parade című, 7. előszilveszteri partiján hallhatta a közönség.


Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Berlin-Brücke-Díj 2004 - Darvasi László, Heinrich Eisterer

A könnymutatványosok legendája címu regényéért lapunk munkatársa, Darvasi László és fordítója, a Magyarországon élo Heinrich Eisterer mufordító kapta meg június 18-án a rangos, kétévente kiosztott Berlin-Brücke-díjat. Az Altes Museumban rendezett impozáns ünnepségen Günter Grass a díj fovédnökeként beszélt, Ilma Rakusa Svájcban élo író pedig a zsuri egyik tagjaként tartott laudációt. A regény írója és fordítója is megköszönte az elismerést. A könnymutatványosok legendája magyarul 1999-ben a Jelenkor Kiadó, németül 2001-ben a Suhrkamp Kiadó gondozásában jelent meg.


A festő és a szomszédja

Erzsébetnek és Miklósnak okulásul

A művész, akinek élettörténetét a napokban publikálta a Csin Akadémia, évek óta az intézmény támogatásával alkot. A történet olyan keresetlen egyszerűséggel veszi kezdetét, hogy sokan az akadémia hivatalnokai közül úgy vélik, bűn lenne kételkedni a hitelességében. Talán helyesen teszik. Mindenesetre az akadémia agg krónikása, aki összefoglalja az eseményeket, már-már gyerekes szégyenkezéssel kezd az elbeszéléshez.


A festő egy nem különösebben érdekesnek ígérkező tavaszi napon lefesti a szomszédja kertjét, a nyíló orgonákat, nárciszokat és tulipánokat, a patakok rohanását, a facsemeték ezüstös törzsű csoportját, az égen szálló ludakat, az összetorlódó felhőket. Figyelemre méltó módon a beszámoló nem tér ki a szomszéd társadalmi helyzetére, hivatására, illetve tehetősségének mértékére, ám az akadémia könyvtárában fellehető naplók, riportok és periratok mindvégig csak szomszédként emlegetik azt az embert, aki végül a festő vesztét okozta.


A könnymutatványosok legendája

Részlet

Pontosan abban az évben, amikor testvérünk, a nagyfejû és méla tekintetû Pilinger Ferenc kuruc vitéz metszést szenved a szekszamontáján, vagyis tehát a zsidók kis idôszám(tása szerinti 438. esztendôben Budán a döghalál szedi az adók legegyetemesebbikét. Vagyis az emberi életet. Allah fiai meg éppenséggel 1088-at írnak, és nyilván ôk is helyesen teszik, amikor így számítják. A keresztények pedig úgy mondják, Krisztus Urunk után az 1678. esztendôben történnek ezek a borzasztó események. A döghalálnak tökéletesen mindegy, kicsoda ember engedi egyik tenyerébôl a másikba az idô homokporát, és hogyan s mikortól számít napot, évet és életet. Ekkoriban járja meg a pestis poklát a csúf kis törpe is, Pep Velemir, akit kudarcot vallott spionként dobnak a pozsonyi pestisszolgák a hullák dögházába. Ám a csúf törpe megmenekül, kihozza a karanténból egy különös szekér, amelynek a ponyvájára könnycsepp van festve. Hát már megint?! Igen úgy! Megint és mindig. Föltûnnek a könnymutatványosok, némelyeket a szekerükbe engednek, másoknak pedig csak mutatványoskodnak.


Tavaly képeslapok

Hímtagos képeslap


Az jutott az eszembe, hogy egy háná-há...pci kollégára egy magyar író állítólag azt mondta, hogy hímtag. Nem tudom, mondták-e valóban a kollégára ezt, bárki magyar író, zöldségkereskedô, netán olvasó tett-é ilyesmit.

Mindenesetre jómagam a magyar hímtagot fölötte szépséges alkotásnak látom. Úgy is mondhatnám, hímtag-párti is vagyok bizonyos, alapvetô helyzetekben. Amennyiben tehát egy há-ná...pci fogalmazót illetôen eszközöljük a kifejezést, akkor a hímtag joggal duzzoghat, és jelenthet be esztétikai alapozottságú sértettséget. Mondhatja a hímtag, nézzed a csinos, duzzadt heréimet, nézzed, ember, a vérpiros makkomat, nézzed, magyar nép, a helyre kis bôrsityakot ezen vérpiros makkon, nézzétek, szent erzsébetek, zrinyi ilonkák, karádi katikák, tápiószecsôi oscar wilde-ok - micsoda mesés húsok duzzognak rajt, nézzétek a húsban sistergô duzzadó ereket is, és örvendjetek, örvendjetek. Úgy tehát nem szabadna a magyar irodalom és a közbeszéd szívünkhöz és ízlésünkhöz közel egyáltalán nem álló jellemvonását, jelesül a gondolati szürkületet, kicsinységet, világábrázoló dilettantizmust, uram bocsá, a nácizmust erotikus jellegû kifejezésekkel illetni, mert édesanyánk, a drága jó magyar nyelv, kiért ugyanezen babszemjankók oly keveset tettek volt, ezt nem érdemli. A drága férfitagot a szádra hiába ne vedd, mondják minálunk a klubban a fiúk, és aztán egytôl egyik megtörlik a szemüket.


Mikor kezdôdött a világbajnokság?

– a drukkolásról –


Történészek és historikus közírók elôszeretettel választják külön egy adott történeti esemény ténybeli kezdetét és végét, az eseményben jelenlévô erôk mûködésének jelenlététôl. Hogy például meddig tartott a XIX. század. Vagy meddig tartott a Rákosi-korszak, azaz az ötvenes évek. Etc. Mert hiszen egy háború sem az elsô puskalövéssel, vagy egy nagy, ôrült szerelem sem az elsô kellemes, ám még elsietett magömléssel veszi a kezdetét. Amidôn az olvasó ezt az írást szemrevételezi, már javában tart a világbajnokság, s túl vagyunk a döntetlenül végzôdött brazil-skót mérkôzés okozta meglepetésen. Jól van. No, majd meglátjuk, miféle jósnak bizonyulok. Szerintem az Argentinok nyernek, ezt a végeredményt borítékoltam, azzal a magamat nyugtatgató roppant eredeti érvvel, hogy tévedni emberi dolog. Amiként alaposan tévedett, de legalábbis hibázott az a szegedi kardiológus, aki tavasszal a Brazíliában tartott tudományos konferencia szünnapján a Maracana stadionban megtekintette a brazil-argentin mérkôzést. Az egyáltalán nem hiba, ha egy ilyen mérkôzésre elmegy az ember. A hiba az, ha kék-fehér trikóban ballagunk ki egy ilyen mérkôzésre.